HTML

"Élet a műanyagdobozban" - ízek_színek_szagok

Ma ettünk egy ebédet az irodában...vajon mit, milyet, honnan, mennyiért?

Így pontozunk mi

Szubjektíven, laikusan, érzelmi alapokon nyugodva. 0-tól 5 pontig Ár-érték aránya (0 - nem érte meg; 5 - soha jobbat) Kiszállítás gyorsasága (0 - éhen haltam; 5 - letettük a telefont és ettünk) Csomagolás (0 - nyakig leveses; 5 - légmentes) Étel minősége (0 - ááááhhhhh; 5 - nagyanyáink elbújhatnak) Étel mennyisége (0 - mégmégmég; 5 - még most is emésztek) Ezeket utána súlyozzuk, mivel az étel minősége talán a legfontosabb (0,4-es súly), a többi talán kevésbé (0,15-ös súly)

Friss topikok

  • mogyiscsalamádé: hoho...És ha tudnátok,hogyan készülnek ezek a "finomságok":D Dolgoztam a konyhán, én tudom...nem f... (2010.11.25. 09:39) Nagy Gastroyal TESZT II.

Linkblog

MÁV-büfékocsi

2011.06.24. 12:53 oyster

IKIO:

Gyerekkori rossz emlékeim ellenére mostanában viszonylag gyakran utazom a MÁV- IC büfékocsijában. jóval több a hely, kényelmesebben elfér a laptop az asztalon, ezért könnyebb itt dolgozni, mint az ülések között. Múlt szerdán Miskolc felé utaztunk és kedvet kaptam, hogy megkóstoljak egy mozgó konyhán készülő ételt. Tudom, nem szoktunk éttermekről írni ezen az oldalon, de egy büfékocsi nem is az, szóval mondjuk, hogy belefér.

Az étlap jó réginek tűnt, és tartalma csak részben fedi a valóságot, de szerencsére most nem jártam úgy, mint egy korábbi próbálkozásnál, mikor végigkérdezhettem az egész étlapot mire a hölgy elárulta, hogy mindössze két darab virslije van és azok sem egyformák.
Visszatérve az étlaphoz, sem változatosnak, sem egészségesnek nem lehetne nevezni a kínálatot, de most én is csak arra figyeltem, nehogy olyan ételt válasszak, amivel leehetem az ingem a konferencia előtt.
Végül egy sajttal, sonkával töltött csirkemellet választottam, hasábburgonya körettel, mert „az hamarabb meglesz, mint a rizs”
Az „étkezőkocsi szolgálattevő” vagy hogyan kell nevezni a büfésnénit, gyorsan eltűnt hátul, és nemsokára erőteljes kalapálás hangját lehetett hallani a konyha felől. Bíztató jel. Viszonylag gyorsan el is készült az étel, nagyjából 15-20 percet kellett várni.
Az adag nagy tányéron érkezett és messziről jó nagy halomnak tűnt. Közelről pedig még nagyobbnak.
Nagy friss salátalevél és uborkaágy volt a sült krumpli alatt, és az egész finoman meghintve piros paprikával. Szerencse, hogy nem vagyok rá allergiás. Egyszóval nagyon gusztusosan tálalva frissen és ropogósan érkezett. Visszagondolva, ezzel ütötte meg a szintet, ami miatt egyáltalán bekerült a blogba.
A hús puha volt, és jó ízű, a sajt lágy és fűszeres, a sonka pedig vékony és szinte észrevétlen. Kellemes, jó összhangja volt az egésznek, az utolsó falatot is szívesen ettem meg. Két apró negatívumot tudok csak mondani róla, az egyik éppen a jellegtelen sonka, amit teljesen felesleges beletenni, hiszen semmit sem ad hozzá az ételhez, sem ízben, sem állagban, a másik pedig a krumpli köret amit egy picivel hamarabb ki kellett volna venni a sütőből, hogy még maradjon benne nedvesség és ne ropogjon annyira. A többi bármikor elmenne egy jó étteremben.
Az ár 1900 körül elfogadható, ha a Budapesti árakat nézzük, és kicsit magas, ha a Miskolciakat, de átlagban nem rossz.
Az ételre 5 pontot adok
A felszolgálás 4
A várakozási idő 5 pontot ér
Az ár 3-as
 
 
Oyster:
A kollégával – ugye - vonattal kalandoztunk Miskolcra, némileg kevés sikerrel, de ettől függetlenül odafelé és hazafelé is a vonat büfékocsijában múlattuk az időt, mivel drága szomszédaink "rendes helyünkön" annyira ordibáltak, hogy saját gondolatainkat sem hallottuk, nem hogy egymáséit, márpedig lefelé ennek még volt jelentősége, mivel „világmegváltani” érkeztünk a kocsonya városába.
A két irány között hatalmas különbség mutatkozott a nap végén. Lefelé nyilván nem kértünk bort, így ilyen irányú tapasztalatunk nincs, de a kávét frissen őrölte a konyhai mindenes hölgy, ami néhány igen negatív (pl. termoszból töltött kávé) MÁV-os tapasztalat miatt már magában is meglepő. Kolléga pedig leírta ugye az étellel kapcsolatos élményeket. Maga a büfékocsi is kulturált volt, légkondi, stb.
Aztán (persze már némileg csalódottan, hogy a világ még mindig abba az irányba halad, mint eddig) jött a hazafelé út. Azt terveztük, hogy nagyon hosszú fröccsöket fogunk inni, az általában minden büfékocsiban kínált hilltop fehér „küvéből”. Az IC-kocsik minden igényt kielégítettek, nem így az étkezőkocsi, amiben nem hogy légkondi nem volt, de olyan por volt az egészben, és olyan kellemetlen szag, mint egyébként a legtöbben, csak a délelőttihez képest volt talán megdöbbentő. Leültünk azért. „Fröccs van-e?”. „Az nincs”. Gondoltam, akkor biztosan viccel a hölgy, hogy hozzávalók vannak, csak éppen nincs kész anyag. De nem ez volt a helyzet. Semmilyen egyéb bor nem volt, mint egy száraz tokaji furmint, ami mint később kiderült, elég messze állt a száraztól, illetve nem rendelkezett a létesítmény szénsavas vízzel sem, sajnos. No, mindegy, akkor majd egy korty bor, négy korty víz megoldja ezt a problémát. Az első deci bor után áttértem egy sopronira, inkább, nem ecsetelném a jack daniel’s emblémával ellátott pohárban kihozott bor minőségét.
A kérdés az, hogy miért vannak ekkora különbségek egyes kocsikban? Illetve nem is ez az igazi kérdés, hanem az, hogy miért van jelen a felfelé tapasztalt étkezőkocsi. Persze mindent értek én…

Szólj hozzá!

Címkék: máv bor

4 ország kisvendéglő - magyar rög

2011.03.31. 13:38 oyster

Csülök bajor káposztával

Kárpáti borzacska
 
Oyster: ma, mivel holnap nem fogunk ebédelni, valami hétvégi-szerű kaját akart enni a kolléga, így ezeket a fentieket választottuk. Ezzel nem lett volna baj, de meglehetősen rossz céget választottunk.
Kb. 70 percre érkezett a kaja, épp-még-langyosan nyilván, a borzacska (sic!) egy db töpörödött hús volt (hogy milyen, arra nem jöttem rá, de a sertéstől a pulykáig bármi lehetett) - pozitívum, hogy a kézzel írott számlát már a "gyakrabban használt írásmód köszön". Emellett a jó kis mirelit krumpli, vacak. Folytós volt, olyanokat innentől nem célszerű számon kérni, hogy fokhagyma, krumpli a tésztában, stb. Mert ezekről ugye nem lehetett beszélni a fogás esetében.
Fényképet nem is készítettem. Ikio kollégának a maradék mócsingjait viszont talán „érdemes” megőrizni.
Bajor káposzta csak épp mutatóban szerepelt az étel mellett, a krumpli ugyanaz az alsó kategóriás mirelit. Megfogalmazása szerint: ehetetlenül sok volt – persze nem a mennyiség miatt.
A csomagolás nem volt rossz, bár nem vitték túlzásba a kinti szálló por elől való gondos elzárást. Ezt ma már azért meg szokták tenni – már csak a melegen tartás végett is célszerű lenne.
 
A legszebb az a másik képen látható, jófajta működésmód…ez "direktmarketing" a javából, evés mellé költözést, illetve ablakokat.
Hogy vajon miért 4 ország? Ez nem derült ki, de valamiért ugyanazok a régiók jutottak eszünkbe.  
Ha nem derült volna ki az eddigiekből, akkor összefoglalva nem tudjuk jó szívvel ajánlani.
Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
1,5
2
Kiszállítás gyorsasága
3
3
Csomagolás
4
4
Étel minősége
1
2
Étel mennyisége
3
3
Összesen
2,14

 

Szólj hozzá!

Címkék: káposzta csülök 4 ország

Nagy FoodExpress TESZT V. és heti összesítés

2011.01.31. 11:28 oyster

Oyster: erdélyi fokhagyma-krémleves levesgyönggyel, lecsós sertésszelet rizzsel

Ikio: szatymazi túrós béles fütyülős baracklekvárral
 
Oyster
 
Most éppen fordítva alakult a menü összetétele, meglepő módon a második volt a jobb étel. A fokhagyma-krémleves már kibontáskor hordozta magán a szomorú előéletű tubusos fokhagymakrém jellegzetességeit, amely nem túl jó előjel. De hátha meleg hatására elillan. Végül is jobb lett, de azért nem tartom életem fokhagymalevesének. A belevaló gyöngy érdekes, minden boltban kapható, de talán egy pirított kenyérkocka jóval nagyobb élményt nyújtott volna.
 
A második viszont kifejezetten meglepően jól sikerült az ételgyárban. Eleve nem túlzottan kedvelem a lecsós szeletet, mivel rossz tapasztalataim vannak, de ez pont olyan volt, ahogy szeretem. Fel lehetett ismerni a lecsóban lévő zöldségeket, nem egy egybe állt izé volt a tányéron, hanem jól láthatóan paprikából, és nyilván egyéb összetevőkből álló mártás. A tegnap zöldséges tarhonyában lévő műíznek nyoma sem volt a pénteki főételben. A rizs, mint szokott, száraz, de legalább pergős.
 
Összességében a FoodExpressről annyit tudnék elmondani, hogy nagyjából szerintem egy szinten mozog az eddig kipróbált másik kettő kiszállítóval. Néhány ponton kiemelkedett azért, így pl. nagyon tetszetős a csomagolás, ám mondjuk felbonthatóságban nekem minden nap meggyűlt a bajom vele, ami azért gáz – bár nyilván így biztosítható, hogy ne folyjon ki véletlenül se az étel. Levesekben néhány meglepően finom próbálkozáshoz is volt szerencsém, a főételek közül talán épp ez a mai volt a legjobb, ez a pontokban is megmutatkozik.
 
Az adagok nagysága kielégítő volt, bár hízni nem híztam, de ez mindenképpen inkább pozitívum. Nem volt probléma gyomorműködéssel sem, amire azért volt már példa ezelőtt. Nem volt unalmas a heti ételsor, persze váltogathattam volna, de a szabályzatunk szerint egy menüt kell végigennünk.
 
Alapvetően nekem talán ez tetszett leginkább, nem voltak akkor mellényúlások, mint a korábbi kettőnél azért láthattuk. Eddig a FoodExpress a nyerő, de azért van még próbálkozó.
 
Ikio
 
A péntek mindig tetszeni szokott. Ilyenkor a cégek elringatnak, elkényeztetnek egy kicsit, hogy jó emlékekkel térjünk hétvégére. Sugalmazzák, hogy nem kell neked az a felhajtás, ötletelés, alapanyag-beszerzés, előkészítés főzés, tálalás, mosogatás, szellőztetés. Elmegy vele az egész napod, és végül nem marad semmi nyoma. Ellenben íme a finom, dobozos gasztrocsúcs, az olcsó mégis kielégítően változatos és tápláló házhozkaja, amit csak kinyitsz, megmelegítesz és kész. Nincs vele semmi agytorna, semmi munka. Egyszóval a pénteknek meghatározott stratégiai szerepe van a szállítóknál. Pénteken nem szabad melléfogni, mert akkor a következő héten már nem rendel a kedves ügyfél, hanem valamilyen alternatívát keres.
 
Én sajnos nem szeretem az édességet. Valami miatt nem is érzem ebédnek azt ami, édes. Most lehet, hogy megbotránkoztatok néhányat a sokezer blogolvasó közül, de bevallom, hogy ebédre nem jön be sem a diós, sem a mákos tészta, nem szeretem a túrógombócot és a palacsintát sem. Vagyis ez így talán túlzás, szeretem, csak nem ebéd helyett.
A béles a maga nemében egyébként nagyon jó volt. Mondhatom, hogy ez volt a legjobb étel az egész heti menüben, teleszórták mazsolával és sárgabarack darabkákkal, ami a fényképen sajnos nem látszik, lehet, hogy most oldalról kellet volna lekapni. Kellemes, friss, és nem túl édes tésztája volt, a mazsolássága is végig megmaradt. A fütyülős lekvárt azonban nem tudtam felfedezni. Volt egy pici tükröződő tócsa a tetején, de nagyon meg kellene erőltetnem magam, ha lekvárnak szeretném minősíteni. Talán nem is baj, hogy ilyen gazdaságosan bántak vele, lehet, hogy túlságosan megédesítette volna a végterméket. Finom volt, sok volt, egy picit talán túlságosan laktató, de ennél nagyobb hibája ne legyen egy ételnek. Érdekes módon ez volt a legjobb étel a heti menüben, mégis ennek a felét hagytam meg. Később sem lettem éhes. Nem félretéve a saját ízlésemet 4 pontot adok erre az ételre, mert már csak ilyen szőrös szívű szubjektum vagyok.
 
A heti összesítésben pozitív elemként az ötletességet emelném ki. Tetszett, hogy nem a legegyszerűbb megoldásokra törekedett a FoodExpress, és jónak, informatívnak tartom az ételek csomagolását is. A változatosságon lehetne javítani, és a csirkeételekkel szőr mentén bánnék a helyükben. A szárnyasok összességében túlburjánoztak a húsos ételek között (3:1) ami önmagában talán nem lett volna baj, de nem is sikerültek igazán jól. A korábbi tapasztalatokhoz képest az édesség itt a legjobb.
Aki szereti a fantáziadúsan elkészített alapanyagokat, a hangzatos elnevezéseket, és szívesen babrál utólag a megkapott ételével, az nem fog csalódni.
 
 
A pénteki ételek

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
5
4
Csomagolás
5
4
Étel minősége
4
4
Étel mennyisége
5
3
Összesen
4,17
 
 
Heti pontok:

Oyster
Ikio
Átlagpont
Borleves, mustáros sertés rizzsel
Csülök Pékné módra
4
Zöldbableves, székelykáposzta
Balzsamos csirkeszárny
3,42
Lencsleves, túrós csusza
Baconos csirkecomb, szezámmaggal szórva
3,5
Tyúkhúsleves, szegedi zöldséges tarhonya
Kacsamell konyakos meggyel
3,58
Erdélyi fokhagyma-krémleves levesgyönggyel, lecsós sertésszelet rizzsel
Szatymazi túrós béles fütyülős baracklekvárral
4,17
Heti átlag
3,734
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: foodexpress szatymazi túrós lecsós szelet

Nagy FoodExpress TESZT IV.

2011.01.28. 12:22 oyster

Oyster: falusi tyúkhúsleves, szegedi zöldséges tarhonyás sertéshús

Ikio: sült kacsamell konyakos meggyel és hagymás törtburgonyával
 
Oyster
 
Falusi tyúkhúsleves. Aha-aha. Érdekes. Mindegy, nem számítottam az igazi, kis zsírfoltokkal tarkított tetejű mélysárga lére, de azért ez elég kiábrándító volt első pillantásra. Sajnos másodikra sem lett sokkal jobb. A húsnak nem volt íze, és olyan vízszerű ez is, mint a tegnapi csusza. Nem volt nagy élmény, melegen, jól „behegyeserőspaprikázva” meg lehetett enni, legalább kicsit kimelegedtem.
 
A második viszont teljesen értelmezhetetlen volt számomra. Annyira egybe volt állva az egész étel, hogy szinte koppant, amikor a tányérra borítottam. Ez később, hő hatására sem változott sajnos. Három kis kocka húst kaptam, ami jó, mert a hús ugye nagyon megerőlteti az emésztőrendszert. De a zöldségek, amelyek közül én a sárgarépát ismertem fel, teljesen érthetetlen szerepet játszottak. Semmi szükség nem volt arra a kb. szintén 3 kis darab répára.
 
Az ízesítés semmilyen volt, a héten először felsejlett az ételízesítő jelenléte, de az ízekből ítélve ez valamilyen lejárt szavatosságú anyag lehetett, talán a meglepő „egyben-állást” is ez okozhatta.
 
A mai ebédet inkább el kellene hamar felejteni, és ráfordulni a péntekre, hátha meglepnek valami finomsággal, hogy végülis jó szájízzel köszönjünk el a FoodExpress-től.
 
 
Ikio
 
A mai menüvel közeledni látszik a hétvége, egy kicsit ráerősített a FoodExpress. Már maga az étel-ötlet is jó, én nemigen találkoztam a többi kiszállítónál kacsával, pláne nem konyakos meggy öntetben. Mindenképpen tetszik a bátorság, és el kell ismernem, hogy nem is fogtak mellé. A pirult darabkák kifejezetten finomak voltak, a főttebb részeknek erős kacsa ízét jól tompította az öntet. A meggy természetesen valamilyen konzerv lehetett, kicsit összeesett, de az ízét nagyrészt megtartotta, a konyak aroma nem tudom hogyan került az öntetbe, de elég gyengén mutatta meg magát. Összességében inkább zavaros volt az íze, mint harmonikus, de így is szükség volt rá a kacsa mellé.
 
A köret jól sikerült. Lehet, hogy csak a korábbi rossz tapasztalat miatt örülök annak, ha a krumpli nem nyers a közepén, mert valójában nem tudott semmivel sem többet, mint egy átlagos kifőzdei pirított.
 
Sajnos találtam egy csontszilánkot, ami teljesen érthetetlen volt ebben az ételben, gondolom, azt vették észre, hogy tegnap kimaradt az ételemből, úgyhogy ma gyorsan pótolták.
 
A lényeg, hogy ma igyekeztek meglepni, és ha nem is sikerült tökéletesen a meglepetés, azért még így is üde színfoltja a heti menünek ez a kacsa dolog. Egy kicsit azt az érzést kelti, hogy nem csak a kötelező minimumot szeretnék, hanem valami olyasmit, amitől egy kicsit kivételezettnek érezheti magát az ember. Elég volt kimondani az étkezőben az étel nevét és már mindenki látni, kóstolni akarta. Szóval ezt a részét köszönöm, de erre nem lehet pontokat adni, szóval ennyi…
  
 

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
3
3
Csomagolás
5
3
Étel minősége
4
3
Étel mennyisége
4
4
Összesen
3,58
 

Szólj hozzá!

Nagy FoodExpress TESZT III.

2011.01.28. 12:04 oyster

Oyster: lencseleves füstölt hússal, túrós csusza bacon szalonnával

Ikio: baconos-mustáros csirkecomb szezámmaggal szórva petrezselymes rizzsel
 
Oyster
 
Most már egyértelmű, hogy a leves a lényeg a heti menümben. Ugyan a lencseleves gyengébb eresztés volt, mint az eddigiek, de a túrós csuszánál még így is fényévekkel előbb tartott. A levesben a tegnap már megszokott, húsos szalonna volt, plusz a lencse, meg zöldségek. Kicsit édesebb volt, mint ahogy én szeretem, de ez csak ízlés kérdése, ettől függetlenül korrekt volt, és nem voltak szétfőve a zöldségek, lehetett rágni mint a lében.
 
A túrós csusza igen jellegtelenre sikeredett. A tészta teljesen szét volt főzve, és olyan színtelen, szagtalan az egész, olyan, mint a budapesti víz, folyik, átlátszó, és víz is, de pl. a keszthelyitől eléggé elmarad.
 
Pedig igyekeztek, hiszen volt némi kis szalonnapörc is, ami egyébként finom is volt, de néhány falattal nem lehet átízesíteni az egész adagot.
 
A mai „ételsorban” jobb volt az összhang, mint a tegnapiban, de az egészet tekintve sajnos romlott némileg a színvonal.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ikio
 
Javult a helyzet a keddi állapotokhoz képest. Ízlésesen, szépen volt elhelyezve a doboz alján, ügyesen betekerve szalonnacsíkokba. A csont szilánkosra tört ugyan a végénél, az ételbe mégsem kerültek darabkák, amiért ezúton is köszönetet mondok.
 
A csirkecomb sem volt teljesen tollmentes, de lényegesen könnyben kezelhető, mint a korábbi csirkeszárny. A hús is puhább volt, de az íze nem győzött meg igazán. A valahogy nem járták át a szalonna ízei, és nem lett olyan jó, amilyen lehetett volna. Egy picit tovább sütve minden probléma megoldódott volna. A rizs elfogadható, teljesen átlagos és unalmas, de legalább nem volt mellékíze.
Közepesen közepes ételt kaptam, nem voltam elégedetlen, de megint rengeteg minden maradt a tányéron. Ár-érték arányban még éppen elfogadható, de már komoly konkurenciát jelent a sarki kifőzde, ahol ugyanilyen összegért filézett combot lehet kapni magyaros bundában – erről egyszer megemlékezünk.
 
 
 

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
3
4
Csomagolás
5
4
Étel minősége
3
3
Étel mennyisége
4
4
Összesen
3,50
 

Szólj hozzá!

Nagy FoodExpress TESZT II.

2011.01.26. 12:55 oyster

Oyster: betyáros zöldbableves, székelykáposzta

Ikio: balzsamos csirkeszárnyak pirított burgonyával és párolt rizzsel
 
Oyster
 
Most már ki kell térnem arra, hogy háromnegyed 1-kor érkezett meg az ebédünk, ami azért kissé aggasztó. Nem vagyok kőéhesek még 1-kor sem, de mi van, ha valakinek nagyon erős a bioritmusa, és leesik a vércukra délben, és nincs mit ennie???
 
A csomagolással megint meggyűlt a bajom, de most kiöntöttem a levest, mivel melegíteni kellett, és normális, kulturált levesfogyasztás zajlott részemről. És ez az anyag meg is érdemelte. Kifejezetten finom leves volt. Tartalmas, finom szalonnával, még csipetkét is tartalmazott. Szinte jóllaktam már a levessel. Olyan menzai jellegűnek tűnt, de az a szokásos menza-egyeníz hiányzott, ami igen pozitív csalódás.
 
Itt meg kell emlékeznem a menü összeállításáról. Furcsának tűnt, hogy egy zöldbableves mellé székelykáposztát adnak. Nem tudom, miért, de mégis, valahogy nekem nem jön össze a kettő. Talán például azért, mert mindkettő elvileg tejfölös, mindkettő zöldséges, mindkettő némileg paprikás. Ezek együtt kicsit talán egyhangúak.
 
 
A leves meglepő teljesítménye után a székelykáposztáról már nem tudok ilyen elismerően szólni. Nem volt különösebb baja, talán egy kicsit savanyúbb, és levesesebb volt a kelleténél, illetve még egy picit hússzegény. A hús amúgy korrekten volt ízesítve, semmi gond nem volt vele. A gyomrom (remélhetőleges) összeszűkülése miatt az adag méretével sem volt gond. A leves után kis csalódás volt a második, de a leves elvitte a hátán a keddi menüt.
 
 
Ikio:
 
Úgy tűnik, másnapra is a címlista végén maradtunk, mert kedden egy kicsit még később érkezett az étel, és a díler nem akarta felhozni, csak leadta a portán a cuccot, ami szintén egyedi jelenség.
 
A keddi menüvel egyértelműen téves irányba fordult a FoodExpress. Lehet, hogy csirkeszárnyat nem lehet nagy tömegben jól készíteni, de akkor kérem, hogy ne is kínálják. Tudom én, hogy mennyire aprólékos pepecselés megtisztítani egy szárnyat. A folyamatot alig lehet gépesíteni, a képzett munkaerő pedig nagyon drága.
 
Lehetnék megértőbb, de mikor kibontom a dobozt, és elsőre a kis tollacskákat látom meg, az rögtön elbizonytalanít. Két lehetőség közül választhat az ember ilyenkor. Vagy levagdalja a szárnyvégekről a felesleges tollazatot és megpróbálja a fűszerezett bőrrel együtt elfogyasztani a szárnyakat, vagy eltávolítja a teljes bőrréteget a tollakkal és ezzel együtt megválik a fűszerek kilencven százalékától is. Én mindkét módon megpróbáltam elfogyasztani, egyik sem volt jó megoldás.
 
3 db szárnyat kaptam, a hús nem volt elég puha, a csontok végéről alig lehetett lefejteni. Rengeteg hulladék maradt a tányéron és komolyan meg is dolgoztatott. Egyszóval semmiképp sem olyan, amilyet az ember az irodában szívesen fogyaszt.
 
Igazságtalan lenne, ha nem írnék a fűszerezésről, mert az alapvetően nem volt rossz, sőt a külön csomagolt „balzsam” kifejezetten jót tett az ételnek, de sajnos ez elveszíti a jelentőségét, mert az egész úgy ahogy volt, rossz. A krumplit nem érte elegendő hőhatás és ropogós maradt a közepe, a rizsnek is volt valami fura főtt mosogatórongyos napközis íze.
Röviden: ez inkább a köszönöm, nem kérem kategóriába sikerült.
 
 
 
SzempontIkioOyster
Ár-érték24
Csomagolás54
Étel minősége24
Étel mennyisége44
Összesen3,42

Szólj hozzá!

Címkék: zöldbab káposzta csirkeszárny foodexpress

Nagy FoodExpress TESZT I.

2011.01.24. 14:27 oyster

Oyster: szegfűszeges-fahéjas borleves, mustáros natúr sertésszelet rizzsel

Ikio: csülök Pékné módra
 
Oyster
 
Kisebb késéssel, nagyjából fél 1-kor megkaptuk a kajánkat. Az úriember tájékoztatott, hogy ez csak a legelső alkalommal van így, amikor még keresgélni kell a címet, de a korábban tesztelt cégeknek ez speciel nem okozott problémát. Egyébként nagyon kedves, szolgálatkész volt, kellemes személyes belépő, de tényleg, cég szinten azonban a logisztikussal el lehetne beszélgetni.
 
A csomagolás első látásra abszolút profizmusra vall, modern dizájn, kellemes megjelenés, zöldes árnyalatok, szerintem profi marketinges munka, egyből azt érzi az ember, hogy ez olyan egészséges kaja lesz, mintha bio almalé után kapirgálós egynapos csibét ennénk vákuumos környezetben termesztett hónapos retekkel. Jó kezdés.
Az adag már fogásra sem hatalmas, de mivel ez kis menü 620-ért, ezt nem lehet, és nem is akarom felróni.
 
Aztán a bontásnál a profi csomagolásnak már kárát láttam, mivel iszonyatosan nehéz volt kibontani a levest, (mint ahogy talán a képen is látszik) nem is sikerült letépnem róla a fedőfóliát. Persze ez nem nagy gond, ha kitesszük tányérba a levest, és rendes, kulturált, európai módon fogyasztjuk ételünket.
 
A leves első néhány nyelete inkább furcsa, mint jó volt, de az ötödik kanál, általam hidegen elfogyasztani gondolt borleves teljesen átalakult, és igazán ízletesbe fordult. A végén döbbentem rá, hogy betétként mazsolát is kaptam, ez az én esetemben szinte szerencsének mondható, mivel nem kifejezetten kedvelem a mazsolát, de a tesztelés oltárán feláldozva magam, mégis megkóstoltam, és minőségbiztosítási szempontból egyből több szemet, hogy objektív véleményt fogalmazhassak meg. A végén, a maradék kis marék mazsolát vizuálisan is befogadtam, és kb. elfogadhatóan átlagosnak tűnt mindegyik szem – már amennyire én értek ehhez. A leves eddig 5 pont, bár magamat sem értem, hogy ilyen hidegben miért ezt választottam, illetve hogy miért ezt ajánlják fel.
 
A másodikról már nem igazán tudok ilyen elismerően szólni. Már a megjelenés is némi bizonytalansággal öntött el, mivel szinte rikítóba forduló sárgás foltok voltak a rizsen. A rizs egyébként korrekt volt, kicsit ugyan száraz, de még éppen elfogadható. A hús viszont értelmezhetetlenül vékonyra volt klopfolva, csak egyik felén volt jelen az egyébként élvezhető sárga elvileg-mustáros szósz. Emellett a szokásos, már más kiszállítóktól is megszokott szárazság volt jellemző, ami sajnálatos. Az ízekkel nem volt különösebb probléma.
 
Ami igazán megfogott(?), az díszítésnek az étel mellé tett két vékonyra szelt sárgarépa-karika volt, amely félig nyersen, de kétségkívül „gusztusosnak szántan” feküdt a valóságos fogás mellett.
 
Van még hová fejlődni a Foodexpress-nek, de kezdésnek sokkal rosszabbakkal is találkoztunk már. 620 forintért nagyjából azt kaptam, amire számítottam. 
 
 
Ikio
 
A nagy FoodExpress teszt rögtön egy kis kellemetlenséggel kezdődött. A várva várt étel csak fél egykor érkezett meg, az okokat lásd feljebb.
 
Egész héten az N menüt fogom enni, elég táplálónak tűnik az étlap alapján. Az eddig tapasztaltak szerint a hétfői étellel általában jó benyomást akarnak tenni az emberre a szállítók, így nem voltam meglepve, hogy csülök Pékné módra szerepelt az étlapon. Masszív étel, pont jó a szomorú hétkezdés kompenzálására.
 
A kihozott étel formás gusztusos csomagolásban volt. Műanyag doboz, műanyag fólia a tetején, szemlátomást nem a legolcsóbb megoldást választották. A címkék minden lényeges adatot tartalmaztak, és a zöldes-fehéres színvilág még egy kis friss-egészséges benyomást is kelt (ezt függetlenül, minden megbeszélés nélkül érezte ugyanígy a kolléga - Oyster).
 
Az adag méretre éppen megfelelő, még igényesnek is mondanám a kis levél petrezselyemzölddel a tetején. Apró figyelmesség, de tényleg jó érzést kelt. A színek rendben vannak, és első ránézésre alaposan fűszerezettnek is tűnik. Az illatokat hiába várom, de rá kellett jönnöm, hogy a legfinomabb ételek sem produkálják magukat 5 0C-on.
 
Melegítés után sokat változott a helyzet, kellemes vasárnapi ebéd jellege lett az ételnek. A csülök négy, nagyjából egyforma darabból állt össze, volt két bőrös és két húsos darab. Gondolom, minden csülköt felvágnak és szortíroznak, hogy nagyjából egyenletesen jusson a jobb és rosszabb részekből. Nem lehet panasz, jóízű és elégséges volt. A szaft a csülök körül is egészen elfogadható, egy picit lehetett volna pikánsabb talán, elég középutasra sikerült, de finom volt, nem is hagytam belőle semmit.
 
A burgonya apró kockákra vágva, alaposan fűszerezve és itt-ott valódi pirult darabokkal érkezett. Kicsit édeskésebb volt, mint ahogy én szeretem, de különben ez is rendben volt. Se sót se borsot nem kívánt az étel elégedett voltam vele, de kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a hét többi napja.
  

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
4
4
Csomagolás
5
4
Étel minősége
5
3
Étel mennyisége
4
3
Összesen
4,00
 
A kiszállítás gyorsaságát nem érdemes vizsgálni, mivel elvileg ebédidőre mindig ideér az étel, a mai késés fölött szemet hunyunk.  

Szólj hozzá!

Címkék: sertés csülök foodexpress

Böllérkonyha

2011.01.06. 12:32 oyster

Töltött káposzta, kocsonya.

IKIO: Így az ünnepek után egy kicsit kitágult emésztőrendszerrel kellett nekivágnom az újévnek. Ennek következtében nem csak a tartalmas, hanem a kifejezetten nagy adagok felé fordult az érdeklődésem, így inkább a kifejezetten magyaros éttermek kínálata közül kezdtem válogatni. A böllérkonyhát korábban még sosem próbáltuk, de a kínálata bíztatónak tűnt, én pedig amúgy is valami új dologra vágytam. Az első dolog, amin megakadt a szemem, a kocsonya volt, mert ez érdekes módon kimaradt az ünnepek alatt. Az étlapon ráadásul fel volt tüntetve a súlya is, 60 dkg, ami korábban két énemnek is elegendő lett volna, de manapság már nem érhettem be ennyivel. Rendeltem tehát egy adag töltött káposztát is. A két étel súlya elvileg meghaladta az egy kilót, a kollégák fogadást is kötöttek, hogy nem tudom majd egy ülésre megenni.
A kocsonya remegős, lágy és jóízű volt, egy picivel sósabb, mint az én ízlésem, de ettől még kifejezetten kellemes. Elég jól el volt látva bőrökkel, volt benne barna és fehér is, meg egy köröm darab, amivel később meggyűlt a bajom, de az első benyomásra úgy érezem, hogy nem spóroltak a tartalommal. A barna bőrdarabon volt ugyan néhány hosszú szőrszál, de ezeket sebészi pontossággal eltávolítottam, a fehér bőrdarab alatt viszont színtiszta zsírszövet volt, amit sehogy sem akaródzott megenni. A köröm finom és tiszta is volt, de a csontok szálkásra törtek benne és szúrtak. Ennyi az összes negatívuma. Két szelet kenyeret is rendeltem hozzá, darabja 20 forint, de ennyit meg is ért. Nagy és sűrű fehér szeleteket kaptam, teljesen jól passzolt a kocsonya ízéhez.
A töltött káposzta sokkal mellbevágóbb élmény volt a füstölt kolbászos töltelékkel. Még langyos állapotban is körüllengte egy kis savanykás füstszag, olyasmi, mint amilyen a faforgáccsal fűtött házakban árad mindenből. Megmelegítve aztán rendesen előtört a hagyomány. Két húsgombócot adtak és elég jelentős adag káposztát is, egyszóval az adagra semmi kifogás nem lehet. A só itt is megborult egy kicsit, de érdekes módon csak eleinte volt zavaró. A sok bors viszont ott maradt az edény alján, mint egy kiskanálnyi homok. Látványra fura volt, de az íz szempontjából semmi jelentősége nincs. A fűszeres, füstölt kolbászos töltelék, és az érett, puha káposzta jól kijöttek egymással, és a fehér kenyérrel is. Ebben az ételben semmi kellemetlen meglepetés nem volt, szépen el is fogyott hiánytalanul.
Jók voltak az ízek, egy kicsit a sóval talán finomabban kellene bánni, de a lényeg mégis inkább az árasztott hangulat volt. Ahogy visszagondolok rá, szinte látom magam körül a tanyaépületet fákkal és pusztával.
Sem az ételek, sem a mennyiség nem okozott gondot a későbbiekben, még igazán teltség érzetem sem lett és nem jelentkezett sem gyomorégés sem egyéb emésztőrendszeri zavar.
Összefoglalva; rusztikus ételek elfogadható áron. 1230 forintért szerintem nemigen kaphattam volna többet mennyiségileg, a minőséggel sincs gond, de az éttermet csak olyanoknak ajánlanám, akik kifejezetten rajonganak a hagyományos magyaros ételekért.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

SzempontIkio
Ár-érték5
Kiszállítás gyorsasága5
Csomagolás3
Étel minősége4
Étel mennyisége5
Összesen4,25

 

Szólj hozzá!

Címkék: kocsonya tk böllérkonyha

Nagy Gastroyal TESZT V. és heti összefoglaló

2010.11.29. 11:19 oyster

Brassói aprópecsenye

Hagymakrém leves, marhapörkölt tarhonyával, csemegeuborka
 
Oyster: a végére beleerősítettek, kezdek tényleg hinni a kolléga azon marketinges meglátására, hogy a hétvégére húznak bele a kiszállítók, hogy az addigi teljesítményüktől eltekintve újra rendeljünk egy hétre. De lehet ezt ennyire tudatosan csinálni? Azért még kételkedem.
A brassói egész korrektre sikerült, illata is volt, ahogy kinyitottam a csomagot. A krumpli ugyan túl nagyra volt vágva szerintem brassóihoz képest, de ezt ellensúlyozta, hogy a hús is elég nagy darabokban volt jelen, tehát a következetesség dicséretes. Helyenként volt szalonna, és nem volt benne borsó, ami szintén jó jel.
Az adag növelésével kedveskedhettek volna nekem. Bezzeg a romladék kajákból adtak bőven.
Mindegy, péntekre tényleg kellemes kivonulás volt a Gastroyal világából, mert a hét elejét és közepét azért nehéz feledni. Bizonyíték legyen rá az előző előtti három bejegyzés, illetve a fotók.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ikio: a hagymakrém leves fura volt, pedig a leveseket általában szerettem a héten, ezt mégis hígnak és kicsit durvának éreztem, nem harmonikusan krémesnek. A hagymadarabkák meglepetésként bukkantak fel egy-egy kanálban, és az íz sem volt a helyén. Sajnos nem tudnám megmondani, hogy mit kellene változtatni rajta, csak sejtem, hogy egy kicsit tovább kellett volna főzni. Persze megettem, de boldogabb lettem volna egy egyszerű zöldséglevessel.
A marhapörkölt-tarhonya dolog jó volt. Rendesen fűszereznek, a színe is szép, és az illata is tetszett. A pörkölt olyan kocsonyás volt, hogy egyben ki lehetett fordítani a dobozból és még a tányéron is megőrizte a formáját (lásd a képen). Valami miatt nekem ettől az lett az érzésem, hogy nem csak a látszat, hanem a tartalom is rendben lesz. Legalább nem az a hígan folyós narancsszínű leveske, amit máshol pörköltnek neveznek. Más kérdés, hogy a tarhonya is ilyen tömbben maradt. Tartottam tőle, hogy megmelegítve ragacsos lesz, de nem lett az.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ez volt talán a hét legjobb fogása, gondolom nem véletlen, hogy péntekre időzítették, és nem valamelyik palacsintás sorscsapással zárták a hetet. A húsok apró darabok voltak, sokkal kisebbek, mint ahogy egy otthoni marhapörkölt készülne, de itt nincs idő négy órán keresztül puhítani a húst. A lényegből azonban ez nem vont le semmit. Kellemes, kicsit csípős és eléggé marhahús ízű ételt kaptam, a tarhonya tökéletesen illett mellé és, ha lett volna az irodában száraz vörösbor, lehet, hogy megkísért. Az uborkaszeletekből bőven jutott, de megmaradt bennem az érzés, hogy ez egy „joker” uborka, salátának is, savanyúságnak is ezt a kicsit savanykás zöld szeletelt alapot használják. Pedig jobb lenne a friss.
 
 

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
5
4
Csomagolás
5
5
Étel minősége
4
4
Étel mennyisége
5
3
Összesen súlyokkal
4,25
 
Heti összefoglalás
 
Oyster: lássuk csak, lássuk. Az elején olyan várhatóan semmilyen, véres töltött csirkecomb, elég ramaty rizibizivel. Ennyi. Utána azonban két nap mélyrepülés, elképesztő kiállítású ételekkel, érthetetlen értelmezésekkel. A hét legjobb étele a puliszka és Ágnes asszony volt, az már-már újabb gasztronómiai kalandozásnak tűnt, ami nem elvárható egy heti kiszállítótól. Aztán a korrekt zárás.
Ha az eddig egyetlen versenytárssal hasonlítjuk össze, akkor a Gastroyal kicsit alatta áll a Citiyfoodnak, de szerintem egyszer még meg fogjuk kóstolni néhány hónap múlva, újabb esélyt adva. Azért most egy időre elég volt belőle.
 
Ikio: összefoglalva a hetet, a Gastroyal sem lesz a kedvencem, a hét közepén elszomorító meglepetések értek, és javaslom, hogy a palacsintájukat mindenki kerülje el. Szándékosan nem akarom összehasonlítani a korábbi teszt kifőzdéjével, mert másmilyen menüt rendeltem és átlagosan jó 200 forinttal drágább is volt a napi adag, szóval nem lenne fair. Az ízek általában rendben voltak, nem a hósivatag jut róla eszembe. Jó menüt szerkesztettek a hétre, és külön dicséret jár a főzelékért. A levesek szerintem finomak, és tartalmasak, a főétellel sincs igazán baj, de az édesség nem tetszik. Egy kicsit gyanús, hogy több a mesterséges anyag az ételeikben, többször is előfordult, hogy jobban megmozgatta a perisztaltikát, mint kellett volna, de bizonyítékom nincs. Általánosságban jó lenne, ha rajta lenne a dobozon a kalóriamennyiség. Gondolom,az összetevőkből nem lenne túl bonyolult kikalkulálni.
 
A heti átlagnál jöttem rá, hogy rossz súlyokat adtam meg (nem jön ki a 100% te ökör!!!), így a bejegyzésekben hibásan szerepeltek a módszertan módosítása után a számok. Most ezt javítjuk. Éppen a módszertani változás miatt nehéz is pontszám alapján összehasonlítani a két eddig tesztelt kiszállítót. De most már nem változtatunk.
 

Étel 1
Étel 2
Bejegyzésben beírt pontszám
Javított pontszám
Gödöllői töltött csirkecomb, rizibizi
Tejf. karfiolleves, párizsi sertésérme-jázminrizs; tejf. uborkasaláta
4,2
4,2
Cordon bleu, kukoricás rizs
Káposztás sztrapacska, zöldbableves, palacsinta
2,47
2,83
Kölni bíboros
Csirkepaprikás, eperleves, káposztasaláta
2,83
3,17
Ágnes asszony
Tökfőzelék, virsli, palacsinta
3,22
3,58
Brassói apró
Hagymakrém leves, marhapör, tarhonya, csemegeuborka
4,25
4,25
Heti átlag
3,394
3,606

Szólj hozzá!

Nagy Gastroyal TESZT IV.

2010.11.26. 14:11 oyster

Ágnes asszony huncutsága (natúr csirkemell, kolbász, zöldségek, szalonna, juhtúró, puliszka)

Tökfőzelék, sült virsli és diós palacsinta, csokiöntettel
 
Oyster: eleve nagyon „kedvelem” az ilyesféle elnevezéseket. De végre ma ehető ételt kaptam, ami már teljesítmény ez eddigi kaják után. A juhtúrós puliszka már-már korrekt volt, még a juhtúrós ízt is tartalmazta. Tényleg, kellően sós volt, az állaga is teljesen kielégítő.
A roston csirkemell kissé a szokásosnak megfelelően szárazkás és kemény volt. A zöldségek, szalonna és a kolbász valóban csak ennyi, zöldségek, szalonna és kolbász. Magát a koncepciót sem értem így együtt, de ízre nem volt gáz. Az állag és az összeállítás már nem volt száz százalékos, a zöldségek (borsó, répa) teljesen szét voltak főve, kenhető állagúra, és volt valami szotty is körülöttük, nyilván adalékanyagok tömkelege.
Összességében azonban kellemes meglepetés ért, már nem számítottam túl sok jóra, talán ezért is csalódtam pozitívan.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Felül a puliszka, alul Ágnes
IKIO: kedvenc témám a dobozfedél természetesen ma ismét szóba kerül, merthogy nem sikerült lefényképeznem a rétegek dezintegrálódást. Mégpedig azért nem, mert ma nem dezintegrálódtak. Úgy döntöttem, hogy a jövőre nézve le is zárom a dobozfedél-témát.
Más kérdés a tökfőzelék, sült virsli összeállítás. Rögtön előre bocsátom, hogy teljesen megfelelő adag volt, vagyis igazából lényegtelen ezen a témán rágódni, de azért tudni szeretném, hogy hogyan kell értelmezni a 30%-kal nagyobb adagot. Akik nem ilyet rendelnek azoknak vajon levágnak valamennyit az egyik virsliből? Vagy eleve csak egyet kapnak? Vagy az övék rövidebb? Mert nekem két szál virsli jutott, és nem tudom logikai úton kikövetkeztetni, hogy vajon jól jártam, vagy reklamálhatok. (nem mintha)
A virsli egyébként a fotón is látható ernyedt tartásban, ráncosan várta élete nagy pillanatát. A látvány egy nő számára is lelombozó lenne, egy férfinak viszont egyenesen kiábrándító. Szomorú pillanatoknak néztem elébe… A főzelék ellenben tökéletes állagot mutatott, színe is volt, első ránézésre jó sok tök tekergett benne, és az illata is eszembe juttatta a nagyanyám főztjét. Annyiból persze hátrányban van a tökfőzi menü, hogy csaknem egész életemben utáltam.
Megmelegítve mindjárt más képet mutatott magáról az étel. A virsli összeszedte maradék életerejét és nekifeszült a bőrének, a főzelék pedig kifejezetten kellemes illattal lepett meg. Nem is okozott csalódást, mindkettő jó ízű és harmonikus dolog volt, egymással is jól kijöttek.
A palacsinta a szokásos értelmezhetetlen borzalom, illatra még volt egy halvány reménysugár, mert kicsit rumos-kakaós molekulakeveréket terjesztett maga körül, de ez csak ahhoz volt elég, hogy ne dobjam azonnal a helyére. Nem akarom tovább értelmezni az érthetetlent. Annyit fűznék talán hozzá, hogy a diós töltelékben találtam egy szotyihéjat. Külön köszönet annak, aki odatette.
Ja igen a leves… mintha lett volna benne valami fahéjas íz, és talán sárgás színű volt.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
3
3
Csomagolás
4
5
Étel minősége
3
4
Étel mennyisége
4
3
Összesen
3,22

Szólj hozzá!

Nagy Gastroyal TESZT III.

2010.11.25. 10:41 oyster

Kölni bíboros csirkemell (őszibarackkal, sajttal göngyölve), áfonyaöntet, burgonyakrokett

Eperkrémleves, csirkemell paprikás, tészta, kaposztasaláta
 
Oyster: ma nem tudom, mi menti meg a kövér nullától a Gastroyalt, magam is kíváncsi vagyok, hogyan tudom sorra venni az étel erényeit.
Kollégával beléptünk a konyhába, én kicsit előresiettem, mert alig vártam, hogy ma egyek egy jót a héten. Amikor kibontottam a dobozt, megint a sokkhoz közeli állapotba kerültem. A képet lásd alább. Na, mondom, majd ha kiteszem tányérra, akkor sokkal jobb lesz. Végül Ilyen lett.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Merde de chien
 
Egyszerűen nem tudtam elrugaszkodni valamilyen gondolattól. A képre tekintve talán kitalálható...
Ilyen előzmények után már nem fűlt a fogam az ebédhez, de szerencsére a mai adag nem volt akkora, hogy a végére végleg elmenjen a kedvem.
A hús most legalább nem rózsaszín volt, hanem fehér, de ez az áfonyaöntet valami egészen elképesztő színekben pompázott rajta (zöldtől a feketéig). Ahogy a dobozba szagoltam, kissé érthetetlen buké csapott meg, de gondoltam, majd a melegítés segít. És részben segített is. El kell ismernem, hogy a hús korrekt volt, persze a barack teljesen fölöslegesen szerepelt benne, mert a sajttal töltött göngyöleg bőven elég lett volna az öntettel, a barack csak elvett az összhangból (így negatívba kerültünk).
Nade. Azt még értem, hogy a hús ilyen meg olyan, előzetesen viszont azzal számoltam, hogy a krokettel már csak nem tudnak tévedni. A Cityfoodos tapasztalatok alapján a krokettel tálalt ételek voltak a legjobbak, olyan krokettet adtak, mintha otthon ettem volna (persze fagyasztott bolti volt már otthon is, de jó szokott lenni). Hát a kép is visszaadja talán azt az egészségtelenre összeaszott darabhalmot, amit krokettként küldtek ma nekem. Ez még nem lett volna elég, de a krokett íze állott volt és olajban bővelkedett. Ez a kis adag is eltelített, annyira nehézre sikerült.
 
Ez volt ma. Így este muszáj lesz saját kezembe vennem a sorsomat, és főzni bármit, ha egy finomat szeretnék enni. Persze a remény még mindig megvan, de egyre kevésbé bízom eheti „vendéglátónkban”.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Felül a paprikás, alul a bíboros még a dobozban
 
IKIO: Tegnap úgy éreztem, hogy jövőutazáson vagyok a Gastroyal palacsintájával, ma inkább a múltba vitt vissza a gyümölcsleves, csirkemell paprikás és káposztasaláta.
A tető megint szétszakad, de most úgy, hogy a rétegek elváltak egymástól, holnap majd le is fényképezem, hogy mindenki értse, miről van szó. A dobozokat kinyitva kellemes volt az első benyomás. Ebből a szempontból mindenképpen jó a Gastroyal-kaja, sokkal színesebb, illatosabb és bizalomgerjesztőbb, mint a korábban tesztelt kajaküldő cégé volt. Egy kicsit gyanakszom is, hogy több színezéket alkalmaznak, de erre persze nincs utalás a dobozon. Az összetevők ugyan fel vannak sorolva, a tegnapi palacsinta összetevői például így néztek ki: palacsinta, gyümölcsíz, vaníliaöntet. Palacsinta mint összetevő…
Visszatérve az eperkrém leveshez, kellemes és lágy, de közel sem krémes állaga volt. Az illat és íz is rendben van, nem vág mellbe az eperélmény, de jól felismerhető. Csak a legvégén bizonytalanodtam el egy kicsit, mikor találtam benne egy eperdarabot. Mert, ha elvileg kerülhet bele eperdarab, akkor miért csak egy jutott az enyémbe. Sokkal megnyugtatóbb lett volna, ha végig azt gondolhatom, hogy a készítési technológia kizárja az eperdarabok megjelenését, ennek ellenére elégedett voltam.
A paprikás is ízlett. A csirkemell szerintem nem jó alany paprikás témakörben, először bizalmatlan is voltam vele, és az illata sem volt egyértelműen meggyőző, mert volt valami nem odavaló benne. Nem azt mondom, hogy rossz, csak olyan töprengős, olyan „vajon mi keveredhetett a pöribe?”-dolog. Az ízével ellenben semmi gond nem volt. A mell megpuhult, és valamennyire az ízek is behatoltak a rostok közé, csak az állaga nem tetszett, de lehet, hogy mellből ez a csúcs.
A káposztasaláta fűszerezésénél az átlagosra törekedtek, az én nagy kedvencem pedig a kínai büfékben kapható csípős káposztasaláta. Emiatt jellegtelennek, unalmasnak éreztem, de rossznak nem mondhatom. Friss és ropogós, enyhén savanykás, végül is teljesen vállalható volt.
Erős közepest, sőt inkább négyesalá-t adnék a mai ételre, de lehet, hogy csak a tegnapi rémség miatt.
 

Szempont

Ikio

Oyster

Ár-érték

4

2

Csomagolás

4

4

Étel minősége

4

2

Étel mennyisége

4

2

Összesen

2,83

Szólj hozzá!

Címkék: csirkemell krokett gastroyal

Nagy Gastroyal TESZT II.

2010.11.24. 11:42 oyster

Magyaros zöldbableves, csülkös káposztás sztrapacska, lekváros palacsinta öntettel

Cordon bleu (sajt, sonka, gomba), kukoricás rizs
 
IKIO: na kérem, most ide is elérnek a mínuszok. A tegnapi elégedettségem egy kicsit alábbhagyott a mai ételek láttán/ettén.
Hogy az elején kezdjem, már a csomagolás sem tetszik annyira, mint tegnap, mert ugyan bele lehet látni a dobozba de lehúzni ezt a műanyag hártyát a tetejéről már nem olyan jó. Nekem ma szanaszét szakadtak. Szóval mínusz egy pont a csomagolásnak, de jöjjenek inkább az ételek.
A bableves: bármennyire is kemény volt a bab és édeskésen borsos a lé, mégis ez az étel volt a legjobb a mai menüből. Az állaga egy felkeveredett pocsolyához hasonlított, de lehet, hogy ez egy ilyen specialitás és egyébként sem vont le semmit a minőségből, szóval legyek elégedett. A zöldbab íze friss és finom volt, de nekem jobban ropogott, mint ahogy vártam. Erről ennyit.
Káposztás sztrapacska csülökkel: vagyok olyan szerencsés, hogy két hete egy apró, külső budai étteremben (inkább pizzéria) rendeltem magamnak csülkös sztrapacskát, így volt mivel összehasonlítanom. Ennek alapján bátran mondhatom, hogy ez a kaja nem érte meg az árát, sőt annak a felét sem. A káposztás sztrapacska inkább nagy puha káposztás nokedli volt, a tetején egy fél marék zsíros hússal. Most mondhatja bárki, hogy hiszen a csülök az zsíros hús, de végtelenül nagy különbségek tudnak lenni ezen belül. Nem volt semmi csülökszerű az ízében, rossz zsíros bőrdarabok keveredtek kemény húsokkal, meg valami szalonnapörccel, amitől már az elején elment a kedvem. Pedig az illata egész jó volt.
Lekváros palacsinta vanília öntettel: ez kiváló étel lenne 2910-ben, amikor a világon már semmilyen természetes anyagot nem lehet találni és az emberiség kénytelen a felhalmozott műanyagait úgy módosítgatni, hogy az ehetővé váljon. A palacsintatészta valami habos párnácska volt, a lekvár fele vízzé változott, mikor felvágtam a tésztát, az öntet pedig őszintén idézte a szintetikus vaníliaromát. Persze édes volt, és én még talán el is hiszem, hogy ez egy lekváros palacsinta, de 20 éve ilyen étel még nem létezett.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balra a sztrapacska, jobbra a palacsinta
 
Oyster: a mai étel majdnem kritikán aluli volt, de csak majdnem. Teljesen érthetetlen. Most megnéztem, valóban írva volt az étlapon, hogy leszen benne gomba. Ez azonban nem jelenti, hogy az összes többi receptben és a világ más tájain is lenne benne gomba a sajt és sonka mellett. De ezt nem is néztem, mielőtt nekiálltam az egyébként pont elegendő adagnak, így amikor eljutottam a töltelékig, teljesen sokkolt, hogy „jó kis” gomba került bele. Na, hát az első meglepetés után…jaj, nem is, ez már a második.
Már a kezdeti vágásnál ért ugyanis az első. A hús, amely elvileg tényleg valamilyen „húsból” készült, teljesen rózsaszín volt. Nem tudhatom ugye, hogy ki milyen rántott jellegű húsokat evett, de nekem rózsaszínhez nem nagyon volt szerencsém – de a gasztronómiai kultúrám nyilván nem ér fel egy átlagos emberéhez, hiszen irodában eszem műanyagdobozból.
Végül is nem bírtam e fölött nevezőre térni, de azért folytattam, amikor ugye eljutottam a gombás sajthoz/sajtos gombához (a sonkával azon kívül nem volt baj, hogy meglehetősen vastag, és kissé darabos – szót sem érdemel).
Még a gomba jelenlétét akár el is fogadhattam volna a töltelékben (hiszen eleve a rózsaszínű húson morfondíroztam), de a sajt! A SAJT!!! Ez vajon milyen sajt volt? Sajtporból készült sajt? Mert ha abból, akkor korrekt, de amúgy kevésbé. A sajt, ami melegen került elém, eddig nyúlt, mint a takony gumi, de ez cseppet sem. Olyan volt inkább, mint egy ízesített, „langyosvizes homoköntet”, a textúrája minden általam elképzelhető tejterméktől elütött. (Ennyi gyalulás után a lelkiismeretem megköveteli, hogy ide írjam, hogy nem ismerjük a gyártási technológiát.)
Ennyit a húsról.
Az előző nap írtam, hogy a kukoricás rizs nálam vízválasztó. Én konzerv kukoricából az olcsóbbik „Sbüdzsé” fajtát szoktam választani (mivel általában ballasztnak használom tésztán, salátában, stb. nem szokott főszereplővé válni az ételeimben -kivéve a kukoricalevest, de ott meg a kinézet nem fontos), de a kukorica, amely ebben a rizsben volt ennél jóval mélyebben készült valahol. Olyan barna „kukoricaszemek” voltak a rizsben, amelyek szerintem nem tettek hozzá a teljesítményhez, épp ellenkezőleg. Emellett a szokásos kiszáradt rizst találtam az átlátszó műanyag alatt (ez az „átlátszás” fontos, mivel már reggel láthatjuk nagyjából, hogy mit fogunk enni néhány óra elteltével).
Az ízekről innentől fogva nem sok értelme van beszélni, bár hozzáteszem, nem volt különösebb gond (leszámítva ugye, hogy a sajt nem sajt volt, a gombának konzerv íze volt).
Az ebédemen az dobott hatalmasat, hogy kolléganőnk általa készített házi savanyú káposztát hozott…na, amellett, hogy az isteni volt, már eleve nagyon jól is jött, mert így legalább lecsúszott az instant sivatag.
 
Szóval a tegnapi után nem sikerült javítani, de majd holnap, a remény megvan: újabb nap, újabb esély – nekem, hogy eszem valami jót.
 
 

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
2
2
Csomagolás
4
5
Étel minősége
2
2
Étel mennyisége
5
4
Összesen
2,47
 
Rájöttünk, hogy az étel minőségének túl kicsi súlyt adtunk eddig, ezért a régi számolásunk alapján a mai teljesítmény kerek 3,00 lett volna (mivel csak négy kategóriát használunk most, 0,4 volt a minőség, a másik három 0,2 súlyú), és ez tarthatatlan. Így mostantól a pontszám felét adja a minőség, a többi pedig egyenlős súllyal fog szerepelni.
 

3 komment

Címkék: csülök cordon bleu sztrapacska gastroyal

Nagy Gastroyal TESZT I.

2010.11.23. 12:04 oyster

Gödöllői töltött csirkecomb

Tejfölös karfiolleves, párizsi sertésérmék, jázminrizs, tejfölös uborkasaláta
 
Oyster: ma kezdetét vette egy másik nagy ebéd-kiszállító tesztelése. Délelőtt 10 órakor meghozta a fiatal srác a kajánkat, kifizettük a hetet, és nagy elánnal vártuk (hatalmas munkahegyek alá temetve), hogy vajon hogy kezd a Gastroyal. Én egész héten a „Kedvencek” névre hallgató menüt eszem, hiszen a nagy tömegek nem tévedhetnek – gondoltam. A mai teljesítmény alapján nem pontosan értem, ezen mit kedvelnek olyan sokan… Vagy lehet, hogy azért kedvenc, mert a szakács imádja készíteni ezt? Ez sem látszott különösebben a teljesítményen.
Összességében nem volt nagyobb baj, ugyanúgy éreztem az akaratot, mint a Cityfoodnál, de több hibát is elkövettek. Én mondjuk máshogy tálaltam volna. Az adag hatalmas volt, nem is csirkecomb, minimum tyúk, vagy kakascomb volt, akkora hatalmas darab hús volt a dobozban. Ettől azonban egyáltalán nem sikerült átmelegíteni a húst. A rizs már izzott, amikor a comb külső 1 centiméterét lebontva kb. 5 fokos anyaggal találtam szembe magam. Jó, lehet mondani, hogy először a combot külön be lehet tenni, de egy ilyen kajára azért nem szentelnék különösebb időt, munkát, figyelmet - gondoltam -, bedobom, melegedik 3-4 percet, és kész.
A rizibizi nem közelítette meg a tökéletes mértéket, eléggé száraz volt, se íze, se bűze. A töltelék (csirkemáj, gomba, zöldborsó) eléggé érdekes textúrájú volt, mivel a gombát nem éreztem (amúgy ízben sem), a máj teljesen darált lehetett, a zöldborsó látszott benne egyedül.
Az elején még szinte meglepődtem, hogy a csont felé közeledve nem rózsaszínesedett a hús, de aztán két vágással eljutottam a vérvörös csontokig – egyszóval nem ugrották át a megszokott magasságú lécet, nagyon nehéz átsütni a töltött csirkecombot. Itt utalok arra, hogy kettévágva, és úgy töltve talán nagyobb sikereket érnének el, és nem a „Kedvencek”, hanem talán a „Gourmanoknak” menübe kerülne – ilyen nincs persze.
Az ezek után mindenképpen pozitív, hogy a comb bőre szinte már-már ropogott.
Az adag nagyságával nem volt baj, de heti kezdésnek sem rossz, mert a remény még megvan arra, hogy lesz ennél jobb is. A holnapi cordon bleu pl. eléggé könnyen megugorható étel, de a kukoricás rizs nagy vízválasztó nálam.
 
IKIO: belekezdtünk a GastRoyal kínálatának elemzésébe, egy héten keresztül csak a tőlük származó ételeket esszük mindketten egy menüt eszünk végig. Én a nagy menüt választottam ami az ajánlat szerint 30%-kal nagyobb főételt jelent és egyébként is 3 fogásból áll, vagyis 920 forintért sokkal jobb ajánlatnak tűnt mint Oyster 7-800 forint közötti adagja. A menü változatosnak és elég táplálónak tűnik, vagyis nem remélhetem, hogy ezen a héten leég rólam az összes zsír. A hétfői étel rögtön meglepően nagynak tűnt, először arra gondoltunk, hogy valaki más is rendelt az irodában.
A csomagolásra nincs panasz, sőt egy kicsit még jobban is tetszik, mint a korábban tesztelt étteremé, pedig már arra is öt pontot adtam. Az új dobozok teteje egy kis sávban átlátszik így bele lehet látni anélkül, hogy fel kellene bontani. Gondolom, nem kell elemeznem, hogy miért jó ez így.
Akkor most nézzük az ételeket: Az első fogás tejfölös karfiolleves volt. Elsőre csak fehér folyadéknak tűnt, de kibontva mégis volt benne valami leves szerű. Megmelegítve kellemes illata lett, és szépen kavarogtak benne a karfioldarabkák. Krémes kissé szemcsés volt az állaga. Ki hogy szereti, én elégedett voltam a sűrűségével. Az ízében sajnos volt valami gépies, leveskocka szerű, de talán az újdonság hatása átsegített ezen. A zöldségek megpuhultak, nem főttek szét, és az ízük is megfelelő volt. Nem okozott csalódást, jól összeállt. Elégedett voltam vele.
A második fogás sertésérme volt rizzsel és uborkasalátával. Két meglepően nagy szelet volt a dobozban, egy kicsit sajnálom, hogy nem fényképeztük le, mert ez olyan látvány volt, amit mindenki szívesen venne, mikor megkapja az ételt. Az első falat rágós volt, de a többi jólesett, örültem a választásnak. A Párizsi bunda is jó volt, bár ahol vastagabbra sikerült ott talán zsírosabb volt egy kicsivel, mint kellene. A rizs ellenben nem ízlett. A doboz alján megbújó réteg száraz és kemény volt, a villával kisebb szikladarabokat sikerült kifejtenem a tömbből, és az íze is pont olyan volt. Száraz, és kemény, és semmilyen ízvilág. Szóval kár volt a rizsért. Pont mint a napköziben.
Az uborkasaláta kellemes, de végig az volt az érzésem, hogy eleve savanyított uborkából készült. Az biztos, hogy az uborka nem volt friss, de érdekes módon nem vont le az élvezhetőségéből, és még jól is nézett ki. Tejföl és paprikaszórás a tetején, nagyon kellemes, jó ízű és tavaszias hangulatú volt. Ilyet szívesen választanék legközelebb is.
Összességében 4 est adnék rá a rizs miatt, amit nagyon sajnálok, mert különben minden rendben volt vele. Nem akarom összehasonlítani a korábbi étteremmel, mert egészen más menüt rendeltem, de egyelőre nagyon kellemes érzéseim vannak.
 
Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
5
4
Csomagolás
5
5
Étel minősége
4
3
Étel mennyisége
5
4
Összesen
4,2

A kiszállítás nem releváns, mivel reggel megérkezik a napi adag.

Szólj hozzá!

Címkék: csirkecomb rizibizi gastroyal párizsi sertés

Nagy_Cityfood_TESZT_összefoglaló

2010.11.17. 13:54 oyster

Véget ért a „Nagy Cityfood teszt” itt az ideje, hogy meghozzuk a végítéletet.

 
IKIO: A hét eleve keddel kezdődött és nekem csütörtökön véget is ért, így csak részleges összegzést adhatok az ételekről. Visszagondolva az ételekre, a fűszeresebb, egyszerűbb fogásokat érdemes választani. Egy ilyen nagy, sok-sok embert kiszolgáló konyha nyilván nem főzhet mindenki számára minden alkalommal az ízlésének megfelelőt. Ezzel együtt, végig az volt az érzésem, hogy spóroltak a fűszerekkel, ízekkel. Egyedül az olyan „anyagában színezett” ételeknél voltam elégedett, mint a hurka és kolbász. A többi fogásnak csak a felszíne volt kezelve, nem járta át az íz, nem érett össze igazán. Még akkor is, ha minden megvolt benne, csak úgy tűntek fel az ízek, mint szamárkontúrok a ködben.
A menü egyébként változatos volt, látszott rajta, hogy szándék szintjén jót akar, de a kivitelezés során csúszott be néhány hiba. Nem tudom, hogy most ajánlanom kell-e vagy sem. Szerintem, aki evett már ilyen dobozos ételt az nagyjából tudja, hogy mit fog kapni. A friss ételekkel összehasonlítva mindig sápadt és légies volt és valahogy sosem éreztem vágyat, hogy reggel kimenjek és megnézzem a hűtőben, hogy mi vár ebédre. Nem mozgatta meg a fantáziámat, és nem hagyott mély nyomokat, semmilyen értelemben. A mostanában kapható paradicsom tud valami hasonlót. Hibátlan, kemény és még talán pirosnak is nevezném, külsőre paradicsom, de az íz nem is hasonlít a megszokotthoz.
 
Oyster: a Cityfood csak az egyik nagy heti kiszállító cég, és gondolom, talán nem is a legnagyobb. Alapvetően az akarat érezhető, tegnap átnéztem a Gastroyal étlapját (készülve a következő hétre), és nekem a Cityfood valahogy jobban tetszett az ételek sokaságát és választékát figyelembe véve.
Ha nem úgy döntünk, hogy ugyanazt a menüt esszük végig a héten, hanem szemezgetünk előzetes ismereteink (a szószos kajáik jók, a levesek nem rosszak, a frissensültek semmilyenek, stb.) alapján biztosan jobb összkép alakulhatott volna ki.
Azonban a teljesítmény igen hullámzóra sikerült, voltak teljesen korrekt kaják, nekem a sajtmártásos csirke, illetve a vörösboros marhapörkölt néhány falatja, de alapvetően sajnos elég alacsony szinten mozgott a magyar kulinária rögvalóját behozva az irodába.
Néha már szinte hihetetlennek tűnő problémák merültek fel, de ezek lehet, hogy csak a „gyártási’ technológiából fakadtak, mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok, hogy a többi hasonló heti menüvel operáló cég mire lesz képes ezek után.
 
 

Étel 1
Étel 2
Napi átlag
Malacsült, párkáp, sósburg
Brassói
3
Vörösboros marhapörkölt, túrós csusza
Pulykamell dijoni mártásban, jázminrizs
4,2
Grillezett csirkemell, tejszínes sajtszósz, vegyes köret
Fűszeres tarja, tepsis burgonya
3,7
Tárkonyos pulykaragu, rizs
Ínyenc csirkemell
2,8
Heti átlag
3,425

Szólj hozzá!

Nagy Cityfood TESZT IV.

2010.11.05. 12:48 oyster

Ínyenc csirkemell, jázmin rizs

Tárkonyos pulykaragu, jázminrizs
 
Oyster: ma nagyon könnyű dolgom van. Ikio kolléga nem előre látott távolléte miatt én kóstoltam meg mindkét ételt, és mondhatom, a mai teljesítmény nagyon alacsony szintű volt.
 
A tárkonyos pulykaraguban valami bántó ízt éreztem (benne is volt, nem csak én látnám így), amit talán a szárított tárkony kölcsönzött. Nagyon kevés hús volt a raguban, de ez jelen esetben még jó hírnek is tűnhet, mert az a két falat, amelybe rendes, harapható darab jutott, kifejezetten rossz volt – nem szeretek ilyet ételre mondani, de most muszáj. A szotty elég volt, gomba is volt sok, de annyira semmilyen volt, hogy nem is értem.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A kolléga sem választott sokkal jobban. Ez valójában egy ananászos csirke volt bacon-nel és sajttal egybesütve, olyan száraz rizzsel, mint a fűrészpor. A rizstől nem vár el sokat az ember, de ennek még azt is sikerült alulmúlnia, műanyag íze volt, mivel műanyagdobozban érkezett, meg is érhetném, ha jóindulatú lennék, de most felbosszantottak, és elvesztettem a ma amúgy is alapon lévő jóindulatot.
Az ananász nem tudom, honnan volt, de kemény (!) volt, sajtot csak nyomokban tartalmazott az étel, és a bacon nem volt kellőképpen megsütve, így egy nyúlós vacakká formálódott. Az illat, na az volt neki, és ez az egyetlen pozitívum, jó, még a csirkehús sem volt annyira kiszárítva, mint szokott.
 
Ma nagyon mellényúltak, sajnos a tegnapi jóslatom nagyon erősen valóra vált, és a tegnapi étel messze-messze felülmúlta a mai teljesítményt.
 

Szempont
Ínyenc
Ragu
Ár-érték
2
1
Csomagolás
5
4
Étel minősége
2
2
Étel mennyisége
4
4
Összesen súlyokkal
2,8
A csomagolás azért kapott négyest, mert átfolyt a ragu a rizsre, és ez ebben a műanyag-kultúrában hiba, amúgy jót tett volna az ételnek.
 
Az összefoglalót jövő hét elején tesszük közre az eheti kalandozásunkról a hamisítatlan műanyagdobozok között.

Szólj hozzá!

Címkék: rizs csirkemell ananász cityfood tárkonyos pulyka

Nagy Cityfood TESZT III.

2010.11.04. 16:34 oyster

Grillezett csirkemell, vegyes köret, tejszínes sajtmártás

Fűszeres tarjafalatok, tepsis burgonya
 
Oyster: ma teljesen elégedett lehetek azzal, amit kaptam, leszámítva, hogy a mikro nem melegít rendesen – de ez már igazán nem a Cityfood hibája.
A krumpli szinte már ropogott, a rizs rizsszerű volt, a hús a szokásosnak megfelelően kemény és száraz, de a szósz miatt ez persze most kevésbé zavart. Amúgy a szósz elég volt, minden falatra jutott belőle, és ez nagyot dobott az ételen, mivel én szeretem a semmilyen, illetve mindenízű szószokat. Mert a sajtot kevésbé véltem felfedezni a lötyiben. 
Korábban is ettem már márványsajtos szószt ettől a kiszállítótól, és állítom, hogy ebben jók. Természetesen nem úgy kell elképzelni, mint mondjuk egy sajtfondü-esszenciát (ezt már az állaga is nyilvánvalóvá teszi), tisztességes, korrekt szósz. Én viszont inkább nem sajtszósznak, hanem mit tudom én, „SZÓSZ”-nak nevezném, vagy tennék bele némi kis fokhagymát, és fokhagymaszósznak, vagy borssal javítanám fel, és borsmártásnak hívnám. Akkor nem keresné ennyire benne a delikvens a sajt ízét. Vagy ha már sajt, dobjunk bele egy kis füstölt sajtot, és karaktert kap máris.
Mondom, ezen a héten ez a mai „food” mindent visz, és mivel holnapra tárkonyos pulykát rendeltem, szerintem ez így is marad. Még azért nem kiabálom el, hátha…
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Balra a tarja, jobbra a csirke szószban
 
IKIO: Keresem a szavakat a mai ebédre. Talán az fejezi ki legjobban a lényeget, hogy úbassz… A krumpli nedves és sótlan, a hús olyan rágós, hogy próbára tette a türelmemet. Na jó, nem minden darab, csak a kisebbek. A nagyobbak zsírból voltak. A húscsíkok felszínén volt ugyan fűszer, de valahogy megoldották, hogy az íz ne tudjon behatolni a rostok közé. Elkérődztem rajta egy ideig és minden falattal egy újabb csalódás érkezett. Nem akarom túlzásba vinni a kritikát, de ebből az ételből alapvető dolgok hiányoztak. Kitűnő kiegészítője lenne egy fél pohár meleg alkoholmentes sör. A mennyiség megfelelő, vagy még több is, mint kellene, de ízre és értékre 2-est adok ma. Azt én sem tudom, mire tartogatom az egyest.
 

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
2
5
Csomagolás
5
5
Étel minősége
2
4
Étel mennyisége
4
4
Összesen súlyozással
3,70

A kiszállítás gyorsasága ez esetben nem releváns, mivel reggel érkezik.

Szólj hozzá!

Címkék: csirkemell tarja cityfood tepsis burgonya sajtszósz

Nagy Cityfood TESZT II.

2010.11.03. 14:59 oyster

Kemencében sült pulykamell csíkok, dijoni mártás, jázminrizs

Vörösboros marhapörkölt túrós csuszával
 
Ikio: Ma kárpótolt a Cityfood a tegnapi brassói katasztrófáért. Az illatok most sem törtek elő a dobozból, de megmelegítve jobb lett a helyzet. Első ránézésre megijedtem, hogy csak rizst kapok öntettel, de azért megtaláltam a húst is. Kifejezetten finomra sikerült a pulykamell és állagra, ízre a jázminrizs is közelítette a tökéleteset. A mártás sem volt rossz, nagyon szelíden lehetett a mustár ízét kiérezni belőle, ezen kívül azonban semmi más fűszer nem érte el az ingerküszöböt. Hiába igyekeztem kielemezni, egyszerűen nem ismertem fel semmit.
Gondolom elromolhatott a pulykamell-csíkozó gép, mert szeleteket találtam a dobozban de a lényegen nem változtat, a hús jóízű és puha volt. Megfelelő volt az összhang is, összemelegítve kellemes, jóízű ebéd lett belőle. A mennyiségre ma jár az ötös, az ízre 4-est adnék az öntet bizonytalansága miatt, ár-érték szempontjából egyértelműen jelest érdemelt.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Oyster: Vörösbor? Pörkölt? Hát, nem a mai műanyagdoboz tartalma jutna elsőre eszembe erről, de összességében annyira azért nem volt rossz, voltak benne értékelhető részegységek. Sorolom: a „túrós” csusza néhány falatjában volt szalonna-íz!!! Ez is valami…kb ennyi is, mivel a csusza ezen kívül nem igazán bővelkedett túróban, jól egybe volt állva (lásd a képen a kocka-formát).
 A hús viszont kemény volt, semmi finomság nem volt benne, nem az a kissé szétesős igazi „fájn” húsdarabka-halmaz, amit az ember várna. A szósz, ami egy pörköltnél elég fontos, nem volt rossz, csak az nem tetszett, hogy ledobta magáról a húst, tehát nem igazán volt összhang a kettő között. Miért, azt nem tudom.
Amúgy a csusza jól egészítette ki a vékonyka pörköltszaftot, amiből egész sok volt, csak ugye az esszenciális íz, az hiányzott nekem. Összességében a tegnapit azért talán felülmúlta, de nagy revelációt nem okozott a szerda. Nem baj, a holnaptól sokat várok.
 
Azt még hozzá kell tennem, hogy drága kollégánk a csodálatos McDonaldstól/től kapott egy bónusz bigmac-et, és ezt felajánlotta nekünk, amelyen testvériesen meg is osztoztunk, de kár, hogy mohó voltam. A marhapöcő keményen a szendvics fölé nőtt. Pedig én nem vagyok ilyen vér imperialista-ellenes, meg le-a-műanyag-kajákkal szurkoló, de ami tény, az tény. Egy közepes marhapörkölt is simán veri a „nyugat zászlóshajóját”.
 

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
5
4
Kiszállítás gyorsasága
-
-
Csomagolás
5
5
Étel minősége
4
3
Étel mennyisége
5
4
Összesen súlyokkal
4,2
 

Szólj hozzá!

Címkék: rizs csusza cityfood marhapöri pulyka dijoni

Nagy Cityfood TESZT I.

2010.11.02. 20:57 oyster

Malacsült párolt káposztával és főtt burgonyával

Brassói aprópecsenye
 
IKIO: Elérkezett a NAGY CITYFOOD TESZT első napja és nem kezd valami erősen a cég. Az is lehet, hogy szándékos marketingstratégia, hogy a finomabb ételeket a hét végére tartogatják, majd kiderül pénteken. Mindenesetre, ha így van, akkor a brassói valódi hétkezdő kajának sikerült. Kinyitva az edényt egész bizalomgerjesztőnek tűnt, sőt, amit korábban mindig hiányoltam, most megkaptam, jellegzetes fokhagymás illat szabadult el a konyhában. Egy kecsesen ívelt zöldfűszer-szórat is látszott az adagon, szinte meghatódtam a gondosságtól.
Szögezzük le, a sültkrumpli csak frissen jó. Ez alól akkor sincs kivétel, ha történetesen nyakon van öntve egy adag szósszal. Ennek a burgonyának is rideg és száraz volt a felszíne, lisztes a belseje, és gumiszerű az állaga, erre a problémára úgy tűnik nem találtak jó megoldást. A mártás jellemzően édeskés volt, tovább ízlelgetve azért előjött valamennyi fűszer és füstölt szalonna íz, de tényleg koncentrálni kellett hozzá. A hús egy kicsit keményebb volt, mint ahogy én szeretem, de lehet, hogy valakinek így ízlik.
Sajnos nem tudom magam elé képzelni a gyártási folyamatot, így nem tudok magyarázatot találni arra, hogy miért íztelen az egyik és miért jóízű a másik falat hús, valahogy mégis így van, ha valaki meg tudja magyarázni ezt a jelenséget, kérem, tegye meg. Összességében 3 körüli az étel minősége.
 
Oyster: a kolléga múlt heti disznótorosán felbuzdulva ezt a hetet én is malacsülttel és párolt káposztával kezdtem. A legjobb az én esetemben a sós főtt krumpli volt, bár sózni kellett rajta egy csöppet. Az adag nagysága megfelelő volt, pontosan kellő mennyiségű. A hús mennyiségével sem volt különösebb baj, de hogy nem malacból volt, az szinte biztos, mivel néhány falatban frankó „kandisznó” ízt éreztem (sajnos korábban is tenyereltem bele heréletlen sertésbe, nem kívánnám senkinek). Bár egyáltalán nem volt átható, ez még nem lett volna baj.
Viszont rengeteg zsíros cupák került a szeletbe, annak aki szereti, persze ez nem okoz gondot. Amúgy is gondoltam, hogy úgyis csülök lesz a malacsült, de akkor miért volt a hús ennyire kiszárítva, azt nem tudom. Természetesen nem lehet elvárni egy kiszállítós ételfutár cégtől, hogy teljesen olyan legyen, mint egy frissensült. A megengedő hangnem már nem védhető a párolt káposzta szárazságának esetében. Amely probléma egy párolt káposztánál jelentékeny, amúgy az ízével nem volt probléma, kicsit savanykásabb volt talán, mint elvileg.
Összességében tehát nem voltam túlzottan elégedett, de annyira nem is volt kínos elfogyasztani az ételt, amit a cityfood adott. Azért van hova fejlődni... (aláhúzom, mivel nem ismerem a technológiát, nem pontosan tudom, mi az elvárható tőlük, de korábban már próbáltam az ő ételeiket, és ezek kiküszöbölhetőnek tűnő dolgok).

 

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
3
3
Csomagolás
5
5
Étel minősége
3
3
Étel mennyisége
4
4
Összesen súlyokkal
3,00

A kiszállítás gyorsasága továbbra sem releváns, a csomagolás eleve 5 pont, mivel rendes, "tüchtig", állandó csomagolást kapunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Íme a mai ételünk. Akinek nem egyértelmű ezek után, balra a malac, jobbra a brassói látható.

 

Szólj hozzá!

Cityfood_44.hét_Ikio

2010.11.02. 11:48 oyster

Az eheti "NAGY CITYFOOD TESZT" bevezetéseként Kollégám már múlt héten tőlük rendelt, érdekes, micsoda hatalmas ívet járt be a "séf" a gyárban. Egészen rettenetestől a teljesen korrekt ételig mindent sikerült felvonultatni egy hét alatt.

Kíváncsian várjuk, hogy ezen a héten mit teljesítenek. Az ár-érték arányban nagy verseny várható az eddigi rendelésekkal.

Lássuk, múlt héten mi történt a konyhában.

Kentucky csirke-kukoricás rizs 640 Ft
IKIO: Ma ettem egy jó kukoricás rizst. Egészen finom volt, örülök, hogy ezt választottam a menüből múlt pénteken. Lehet, hogy korábban is a köretek felől kellett volna közelítenem az ételekhez, nem ért volna annyi meglepetés. Egyszóval ettem egy jó kukoricás rizst 640 forintért. Ennyi.
Persze szívesen ettem volna Kentucky csirkeszárnyat, vagy bármilyen csirkeszárnyat ha meg van sütve. Szerintem egy ilyen BBQ fűszerezett cuccnak nem ártana megpirulnia, hogy jó íze legyen. Ez szegény nem pirult, sőt kifejezetten sápadt maradt, és sajnos a bőre sem vékonyodott el a technológiai folyamat során. Gondosan kiválogattam a csontokat és a bőrt, összekotorásztam a villámra a maradék ehető részeket és beletörődtem. Az íze enyhén édeskés és borsos, ha valakit érdekel.
 
Vörösboros marhapörkölt, tarhonyával. 630 Ft
IKIO: Ez a szállítmány már kibontáskor is bizalomgerjesztő volt, színe és állaga alapján is elütött az eddigiektől, és az íze sem okozott csalódást. Nagy volt az adag is, szóval már-már elégedett voltam az étellel. Egy aprócska dolog sajnos így is becsúszott. Találtam ugyanis egy négyzet alakú dolgot benne, amit nem tudok azonosítani. Az állaga és az íze alapján egy darab főtt sertésbőr lehetett, csak az meg nem illik a vörösboros marha receptjébe, szóval tényleg nem tudom. Le kellett volna fényképezni és felrakni, hátha kitalálja valaki. Különben elégedett vagyok, 4 pontot kap.
 
Disznótoros, tört burg, párkáp. 740 Ft
IKIO: Íme az első 5 pontos kaja. Most tényleg úgy éreztem, hogy jót ettem. A dobozt kibontva volt valami ételszerű a megjelenésében. Illatok ugyan nem szabadultak fel, és ezen a melegítés sem segített, de az íze az eddigi legjobb volt. Sőt, a korábban kipróbált házhoz szállítók sem produkáltak még ilyesmit. Minden jóízű volt. A fűszerezés és az állag is jól sikerült, a párolt káposztával, krumplival harmonikus egységet alkotott a kolbász és a hurka. A mennyiséggel sem volt gond, pedig a finom kajákat általában kevésnek érzem, de ez éppen elég volt. Jóllaktam és nem feküdte meg a gyomrom. Egy pici pirítás talán még jobbá tette volna, de így is megkapja az ötöst.
Egy nem túl bizalomgerjesztő kép...ne riasszon el egyelőre...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Heti pontok

Szempont
Kentucky
Marhapör
Disznótor
Ár-érték
2
5
5
Kiszállítás gyorsasága
-
 
Csomagolás
5
5
5
Étel minősége
2
4
5
Étel mennyisége
2
5
5
Összesen
2,75
4,75
5,00
 

Szólj hozzá!

Címkék: cityfood disznótor marhapöri pár káp kentucky csirke

City Food; Pálya Pizza

2010.10.27. 15:59 oyster

Ma külön cégtől rendeltünk, mert Ikio még múlt héten berendelte a CityFoodot bemelegítésként, ugyanis jövő héten jön a NAGY NÉGY NAPOS CITYFOOD TESZT. A hét végén összegzünk, pontozunk, lebeszélünk vagy ajánlunk. G és K menü lesz a célpont.

IKIO: csirkemell rácosan - Cityfood
Egy kicsit elbizonytalanodtam, hogy érdemes-e ebben a kategóriában véleményeket írni az ételről, mert nagyjából olyan, mintha panelházakat értékelnénk építészeti megoldásaik alapján.
A csomagolás műanyag edény, alumínium fóliával a tetején. Mintás, informatív, próbál valamilyen egyéniséget adni a benne fellelhető ételnek, természetesen jól zár és tiszta. Maga az étel pont annyira életteli, mint a Hold felszíne. Se színek sem illatok nem kerülnek elő kinyitáskor a dobozból és ez szomorú előjele az ízek hiányának is. A fűszereket úgy adagolhatták, hogy súlyos gyomorbetegek is jó legyen, így a csirkemell íze olyan, mintha egyszer már kifőzték volna levesnek.
Volt benne krumpli, paradicsom, tejföl, hús csak nem állt össze étellé. Biztosan megvolt az előírt mennyiség is, az érzés mégis olyan, mintha felmelegítve is hideg maradt volna.
Az ár érték a 700 forint alatti összeg miatt 3-as, a kiszállítás gyorsasága nem releváns.

Szempont
Ikio
Ár-érték
3
Kiszállítás gyorsasága
3
Csomagolás
5
Étel minősége
2
Étel mennyisége
4
Összesen
3,05
 
Oyster: párizsi pulykamell, rizi-bizi – Pálya Pizza
Életem legrosszabb rizibizije. A hús nem különösebben volt rossz, de a rizibizi! Mák-íze volt (?), ki volt száradva, és a borsó kemény volt, és ráncos. Nem tudom, hogy lehet így elrontani rizi-bizit, de többször ilyet nem rendelek innen. Az egész teljesen sótlan volt, mintha faforgácsot ropogtatnék. A hús némileg kárpótolt. Az adagot nemigen nevezhetném hatalmasnak, de elég irodai ebédnek. „Boldog órában” rendeltem, így 10%-kal olcsóbb volt, még szerencse, többet nem ért 1070 forintnál. Ezért cserébe pontosan 80 percet vártam az ételre, ezen fel is háborodhatnék máskor, de ma direkt nem akartam korán enni, így marad az objektív 1 pont.
Hát így, nemigen ajánlom senkinek, de azért mást is meg fogunk még kóstolni, javítani mindig lehet.

Szempont
Oyster
Ár-érték
3
Kiszállítás gyorsasága
1
Csomagolás
3
Étel minősége
3
Étel mennyisége
4
Összesen
2,85

Szólj hozzá!

Címkék: csirkemell rizibizi cityfood pálya pizza

Arriba Taqueria

2010.10.21. 14:14 oyster

Nagy burrito carne asada („grillezett steak”) és carnitas („lassan sült sertéshús”)

Internetes rendelés
IKIO: Ma jó döntés volt a Burrito. Ritkán eszem mexikóit, nem nagyon tudom összehasonlítani más éttermek ételével, csak azt mondhatom, hogy én elégedetten álltam fel az asztaltól. Jellegéből adódóan az első falatok száraznak tűntek, az utolsók pedig el voltak ázva, de ezt valószínűleg nem lehet másképp megoldani. Középtájon volt néhány centi amibe csak rizs jutott, de különben nem spóroltak a belevalóval. A jalapeno az utolsó falatokban sokasodott, de sikeresen megküzdöttem vele. Összegezve: izgalmas fűszerezés, megfelelő adag, de mire ideért egy kicsit kihűlt az alufóliában.
Oyster: általában csak innen rendelünk ilyen típusú kajákat. Nagyon szeretem a mexikóias ízeket, egy időben minden főzésemet ez hatotta át, kukoricaleves kolbászcsipsszel, mexikói fűzerezésű zöldséges húsgolyó, babos csirkék tömkelege. Egyszer istenien sikerült a burritom, a koriander kivételével nagyon hasonló lett ahhoz, amit ma ettem – no meg persze a pácolt marhát (carne asada) sem sikerül csirkemellből rekonstruálni.
Jó volt a mai ebéd, na. Kicsit drága volt szerintem – ahogy egyébként a mexikói en bloc szerintem mindenütt túl van árazva (egyszer két kis levesért és két tényleg nem nagy adag elvivős kajáért a szerintem sokak által ismert Tocos Locos büfé részéből 4400.- ft-tal vékonyabban tértünk haza).
A jalapeno poppers kellően pikáns (bár eléggé kihűlt) volt, és a hozzá adott szósz is jól hűsítette a lángokban izzó nyelvemet.
Jó választásnak tűnik az Arriba, kiszállításban mindenképpen. Havonta egyszer meg lehet fizetni, de azért az élmény ez esetben nem is megfizethetetlen, inkább korrekt.

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
4
4
Kiszállítás gyorsasága
5
5
Csomagolás
3
3
Étel minősége
5
4
Étel mennyisége
5
4
Összesen
4,28
 

Szólj hozzá!

Címkék: mexikói arriba

Pizza Forte - Király u. 98.

2010.10.19. 13:52 oyster

Pizza Tutto és Bolognese (akciós)

Internetes rendelés
IKIO: Ma összességében jó volt az ebéd. A pizza szaga erősen fokhagymás, de kellemes volt. Melegen kaptam, átsülve, nem megégetve. A tészta lehetett volna egy kicsit pirultabb, de így sem volt rossz. A fokhagymakrém szerintem a tubusos fajtából való, kicsit műanyagos az íze, de ha nem írnánk ezt a blogot, lehet, hogy észre sem veszem. A 32 centi bőven elég, másoknak is jutott belőle. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A pizzás doboz nem érdemel elemzést, de a tészta alatt találtam egy kis darab törött, fehér műanyagot, amiben menet is volt. Nem nagy valami, és nem is olvadt rá a kajámra, szóval elvileg tolerálható lenne, de engem elszomorít.
Összességében tisztességesen unalmas étel, semmi meglepő, vagy emlékezetes nem volt benne, leszámítva a műanyagot. A csomagolásból le is jön néhány pont.
Oyster: Nekem ízlett a pizzám. Ettem már nagyon olajos, zsíros bologneset, de hála Istennek, itt ez nem állt fenn, sőt. Kicsit néhol lehetett volna szaftosabb, néhol pedig kevésbé szaftos. Az ízével, fűszerezésével semmi gond nem volt, néhol a sűrített paradicsom kesernyés ízét éreztem, ezzel szerintem nincs gond, így szeretem. Nekem kicsit vastag volt a tésztája imitt-amott, legközelebb lehet, hogy a vékony, olasz pizzatésztás verziót kell enni, olyat is ettem már, az finomabb volt.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A mennyiség OK, sőt, így ebéd után azt érzem, hogy még sok is, nem baj, legalább nem kell vacsorázni. Meg kell említeni, hogy ennél forróbban szoktuk kapni, mint amilyen ma volt, lehet, hogy túlzottan csúcsidőben rendeltük meg, de így is itt volt 40 perc alatt, kövér 5-ös.
Eddig nagyot sosem csalódtunk a Pizza Forte pizzáiban, igaz mást még nem próbáltunk, de hát pizzástól pizzát, nem?
De.

Szempont
Ikio
Oyster
Ár-érték
4
4
Kiszállítás gyorsasága
5
5
Csomagolás
2
3
Étel minősége
4
4
Étel mennyisége
5
5
Összesen súlyokkal
4,08

Szólj hozzá!

Címkék: pizza forte bolognese tutto

Trófea Grill – Király utca

2010.10.19. 11:16 oyster

Harcsapaprikás; Sajttal, sonkával töltött pulykamell, burgonyafánkkal

Internetes rendelés
 
Megéheztünk, és hétfő lévén (kényeztessük magunkat, ha már ennyire utáljuk a napot) valami jót akartunk enni. Ikio egykori vega, harcsapaprikást rendelt a készételek közül, a frissensültekkel ellentétben, nem jelezték, hogy köretet kellene rendelni hozzá, így Ő nem is rendelt.
Én frissensültet választottam és burgonyafánkot kértem hozzá. Ez így összesen 2600.- körül volt, a harcsa 1190, a többi az enyém.
 
IKIO: Elég meglepő volt, mikor megérkezett az ebéd, mivel a harcsapaprikás mellet nem volt semmi, és a harcsapaprikás sem volt túl nagy adag. Fel is hívtam a Trófeát, remélve, hogy csak a futárnál maradt a köret, de sajnos nem. Maga az étel egy kövér 1 est ért. Szaga alapján közös szekrényben tárolhatták egy tonnányi érett csirkével, félig nyersnek tűnt, kicsit kenődő, kicsit rágós falatkákból állt össze az adag. Mondhatnám, hogy a szaft nem volt rossz, de ennek már nincs jelentősége. A felét kidobtam, de még így is elment a kedvem a halaktól egy időre.
 
Oyster: a frissen sült hússal nem volt különösebb gond, a panír ropogott, bár sajt a húson belülre nem került (a már szokásos szétvágom a húst, és ráteszem a vágás mentén a lágyult sajtot verzió), meg lehetett enni.
A burgonyafánk viszont nem volt túl jó. Az olaj, amiben sütötték, valószínűleg már elég fáradt volt, a tésztája amúgy jó lett volna, de így a kissé pirított olaj ízével kiegészülve sajnos nem sikerült élvezetes fogást elénk tenni. Ahhoz képest, hogy az enyém 1440.- volt, kissé morcos voltam, bár a jóllakásról azért sikerült gondoskodni (és kíváncsian várom a délutáni emésztés során felmerülő utózöngéket).
 
Korábban már próbálkoztunk idebenn a kollégákkal a Trófeából rendelni, eddig nem volt különösebb probléma, bár általában pizzát rendeltünk, és az eddig mindig nagyon finom volt. Nemrég ettünk onnan mézes-mustáros csirkét, az adag méretével nem kényeztettek minket, de az íze annak teljesen korrekt volt.
 
SzempontIkioOyster
Ár-érték12
Kiszállítás gyorsasága44
Csomagolás55
Étel minősége13
Étel mennyisége24
Összesen súlyokkal2,83
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: harcsapaprikás trófea király

süti beállítások módosítása